Eljött az idő, amikor a macinacis időszak után karnyújtásnyi közelségbe került a visszatérésem a munkahelyemre. Másfél év hosszú idő. A testem is megváltozott, a személyiségem is, a régi ruháim már nemigen álltak sehogy rajtam. Berongyoltam gyorsan egy plázába, és vettem pár iroda-kompatibilis felsőt meg nadrágot – “lehetőleg ne látszódjanak a hurkáim” felkiáltással. Semmi nem érdekelt, csak, hogy jótékonyan takarjon és komoly, dolgozó nőnek tűnjek benne. A szín és a forma másodlagos volt.
A TELJES CIKK IDE KATTINTVA AZ ANYAKLIKK OLDALON ÉRHETŐ EL.
